Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Bemutatkozás Tét története dióhéjban
Bekezdések

Tét története dióhéjban

A legrégibb leletek, kőszerszámok az őskorig vezetnek vissza. Gazdag leletanyag bizonyítja a rómaiak és a népvándorlás népeinek jelenlétét. 1228-ból való a helység első okleveles említése egy adománybirtok kapcsán, amelyet egy Teth nembeli ispán kapott. Valószínűleg róla nevezték el a helységet is. A család eltűnt az oklevelekből.

Millenniumi kereszt VárosházaTét várossá lett!

1269-ben a tatárpusztítás után IV. Béla király Poky Tamás királyi ajtónállómesternek adományozta a települést. A család premontrei rendi prépostságot és monostort alapított.

A XVI. és a XVII. század a török elleni küzdelmek jegyében zajlott. Az átvonuló hadak többször is feldúlták Tétet. A kegyetlen sanyargatás elől a lakosság elszökött, a falu pusztasággá vált. 1646-ban a török és a keresztény magyar földbirtokosok egyezségre jutottak. Ekkortól kezdtek a lakosok visszatérni. 1697-ből való a község pecsétje, melyet a Nemzeti Múzeum őriz. Ezidőtájt 259 lakót említ a győri püspökség vizitációs jegyzőkönyve.

  1. körül német telepesek jelentek meg. 1726-ban katolikus templom épült Szentkúton. Az építtető egy császári tiszt volt, aki gyógyulásáért cserében építtette azt Szűz Mária tiszteletére a forrás mellett. Szentkút búcsújáró hellyé vált 1729-ben, ekkor kb. 400 fő élt Téten. Az 1768-as Urbárium 54 jobbágytelket említ. A következő esztendők jelentős fejlődést hoztak. 1770-től működik a posta, 1771-től 183 éven át a Sokoróaljai járás székhelye volt a község, nemesei közül kerültek ki a szolgabírók. A falu egy része és az evangélikus templom 1777-ben leégett, melynek helyére Mária Terézia engedélyével torony nélküli barokk stílusú kőtemplom épült.

1796-ban egy rövid ideig Révai Miklós, a kiváló irodalmár, a klasszikus triász tagja, helyettes plébánosként tevékenykedett itt, Ő jelentette a téti szellemi "aranykor" kezdetét. A két Kisfaludy - Sándor és Károly - mellett meg kell említeni Pázmándi Horváth Endrét és Téti Takács Józsefet. De nem csak szellemiekben gyarapodott a helység: lakóinak száma 1840-ben már 2415 fő.

A 1848-49-es szabadságharcban 30 téti honvéd vett részt. Az 1849. június 13-i csornai csatában elesett két lengyel hős tiszteletére a hálás utókor 1886-ban emlékművet emelt a katolikus temetőben.

1870-ben 3050 lakója volt a helységnek. Egy év múlva, a megyei rangsorban hatodikként, 86 iparos és kereskedő élt itt. A helyi kulturális élet központja az alsó vendégfogadó volt. Itt működött a Téti Társaskör, amelynek könyvtára is volt. A vándor színtársulatok is itt tartották előadásaikat. A kiegyezés után az ipari fejlődés is beindult. Az 1889-es esztendőben szódagyártó üzem, majd gőzmalom létesült. Nemcsak az ipar, a mezőgazdaság is jelentős fordulatot vett. Lesváron, mely a községhez tartozott, ekkor kezdtek el versenylovakat tenyészteni.

1908-ban vált nagyközséggé a település. Ekkor rögzítik hivatalosan a "h" nélkül a Tét írásformát. A századfordulón 3668 lakost jegyeztek a népszámlálás adatai.

1911-ben jött létre a Téti Iparoskör, és ugyanebben az évben alakult a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, valamint a Sokoróaljai Takarékszövetkezet.

1927-ben kezdődött a község villamosítása, és a járásban elsőként itt gyulladt ki először a villany. A község kulturális szintjét emelte a megalakuló polgári iskola. Ekkor jött létre a Téti Sport Klub is. A közlekedés fejlődésének eredménye: benzinkút kezdte meg működését. 1930-ra 4352 a lélekszám. 1940-től a helyi sajtgyár dolgozta fel a tejet.

A háború után 4600 lakosa volt Tétnek. A Hangya Szövetkezet helyébe a Földműves Szövetkezet lépett, az Ipartestület vagyonát a KIOSZ részlege kapta. 1949-ben alakult a Gépállomás, majd egymást követték a KTSZ-ek - cipész, építő, vasas.

1950-ben a tanácsi rendszer kialakítása miatt a járási hivatal Győrbe költözött. A falu kultúrházát 1960-ban adták át. 1963-ban egységesítették a 4 évvel korábban megalakított termelőszövetkezeteket. A mezőgazdaság kollektivizálása elől sokan elhagyták a települést. A Győri Mezőgép téti gyáregysége 1965-ben kezdte meg a termelést. 1983-ban elkészült az új általános iskola és a sportpálya. 1988-ban új óvodát adtak át.

Tét évszázadokon át járási székhely volt, meghatározó szerepet töltött be a Sokoróaljai térség életében, természetes vonzását a járási székhely szerepkörének megszűnése után is megtartotta. A térség kb. 14-15 települése ma is elfogadja és "élvezi" Tét kiemelt gazdasági, kulturális, egészségügyi, szolgáltatási szerepkörét.

2001- ben Tét megkapta a városi rangot. A város életét az önkormányzat által irányított polgármesteri hivatal szervezi.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. április »
április
HKSzeCsPSzoV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930